A Vízöntő-kor küszöbén szökőárként kerülnek elénk az emberiség őstörténetével, hitvilágával, a nyelvek eredetével, titkaival foglalkozó könyvek, amelyek különböző, gyakran ősi vagy kozmikus forrásokból táplálkozva alapvetően változtatják meg ismereteinket, nézeteinket az emberiség múltjáról.

Mi lehet az oka annak, hogy a modern ember számára eddig nagyrészt rejtve voltak ezek a múltunkkal kapcsolatos, csodálatos, kimeríthetetlen ismeretek, amelyek a maja, magyar, egyiptomi, sumér és más ősi népek kultúrájának részét képezték? Lehetséges, hogy a most élő emberiség a technika fejlettsége mellett ebben a témában csak az első lépéseket teszi?

Ha a múltunkról szóló tudás milyensége legalább annyira hat jelenünkre, mint a jövőről alkotott elképzelések, akkor az erről szóló tudás újfajta célt és tartalmat hozhat életünkbe.

A könyvben szereplő ismeretanyag alapvetően két forrásnak, az Erdélyi Aranylemezek és az Uráli Aranylemezek anyagának összevetése, mely egyéni látásmódot, kutatásokat, személyes tapasztalatokat is tartalmaz. Ezen a területen nyilván sok a hipotézis, a további kutatásra, bizonyításra váró feltételezés.