„Lehet, hogy szembe fordult velem a világ? De miért?” Ez volt utolsó kérdő mondata és elment.
Egy emberről készülök írni. Életéről, gondolkodásáról, munkájáról. Arról, akit sokan elítélnek, akinek nevét, emlékét is igyekeznek elfeledtetni, elhallgatni, mintha nem is lett volna. Arról az emberről, akit nagyon sokan szerettek, akit ma is emlegetnek.
Nem akarok mást, és többet annál, mint hogy személyes ismereteim és konkrét tapasztalataim alapján a minden fekete, vagy fehér, torz ábrázolás helyett, lehetőleg árnyalt és hiteles képet rajzoljak arról az emberről, aki e korszak arculatát, alakítását, formálását mindenképpen befolyásolta.
Úgy gondolom, hogy minden időszak eseményeinek lehetőségeinek megítéléséhez és megértéséhez az adott korszak meghatározó vezető személyét is ismerni kell. Így lehet igazabb, tisztább a múlt.
Tudjuk, hogy a politikus pályafutása is gyakran véletlenszerû, de fontos tényezô az adott vezetô tulajdonsága, egyéni magatartása. Személyisége meghatározó, döntô lehet abban, hogy a történelmi folyamatok, események hogyan alakulnak, miként mennek végbe.
A megítélés egyik, talán fontos mércéje lehet az is, amikor az idő és az adott helyzet elhatározásra, döntésre szorítja, kényszeríti őt. Amikor az adott lehetőségeket és körülményeket is figyelembe véve, rosszul, vagy jól cselekszik. A történelmi idő, lehet az egyetlen mérleg, amelyen keresztül a vezető tevékenysége mérhető, hogy egy nagyon nehéz bonyolult és kritikus helyzetben, időben, született elhatározásai, döntései mennyire voltak helytállók, elfogadhatók.
Amikor a politikust a legnehezebb helyzetben, elhatározásra, cselekvésre kényszeríti az ország sorsa, akkor dől el, hogy milyen felelőssége van, önmagával és a néppel az országgal szemben. Az ilyen helyzetek, körülmények a történelem ritka pillanatai.
A minősítés történelmi kritériuma végül is csak az lehet: akadályozta-e, vagy jól szolgálta-e az adott kor fejlődését, az ország, a nép érdekeit?
Igyekszem Kádár Jánosról „sine ira et studió”, harag és részrehajlás, elfogultság és indulat nélkül leírni azt és úgy, amit, és ahogy én tudom.
Kádár János emberi és politikai gondolkodásának, tevékenységének társadalmi, történelmi korának értékelése és megítélése a társadalom tudósoknak, történészeknek, azok egész nemzedékének kollektív munkája lehet.